Mit mond el a fenntarthatósági jelentés a vállalatról?

A vállalat fenntarthatósági jelentése jelentős üzeneteket közvetít a cégről az érintettjei felé.

Szent Ágoston híres imádságát a legutóbbi fenntarthatósági jelentések alapján a mai vállalatok így fordítanák: „Uram, tégy engem fenntarthatóvá, most és mindörökké!”

Hogy könnyebb legyen megérteni, hogyan fejti ki hatását a fenntarthatósági jelentés, kutatást végeztünk a közelmúltban, a felelősség vállalás területén vezetőnek tekinthető vállalatok jelentéseinek főbb trendjeit vizsgálva. A vizsgált vállalatok mindegyike a meghatározó szereplője a világ tőzsdéin jegyzett - a fenntartható vállalatokat tömörítő - alapoknak, mint a Dow Jones Sustainability Index (DJSI), az FTSE4Good Global 100, valamint a 100 legjobb fenntarthatósági gyakorlattal bíró vállalatot tömörítő index (Global 100 Most Sustainable Corporations).

A kutatás fő irányvonala az volt, hogy az egyes vállalatok milyen rendszer szerint végzik felelősségvállalási tevékenységüket és az egyes gyakorlatokból milyen következtetést lehet levonni.

Érdeklődésünk eleinte arra irányult, hogy a vállalatok, hogyan és miként használják és fejlesztik, az ENSZ Global Impact-ben és az OECD multinacionális vállalatokról szóló iránymutatásokat vagy a civil szervezetek által elfogadott ajánlásokat. A vizsgálat a legutóbbi (általában 2010-es évre szóló) fenntarthatósági jelentésekre alapozva kutatta a vállalatok által alkalmazott gyakorlatokat.

A kutatás főbb eredményei az alábbiak voltak:

A Globális Jelentéstételi Keretrendszert (GRI) veszik alapul

Az első szembeötlő eredménye a vizsgálatoknak, hogy a Global Reporting Initiative (GRI) vált a fenntarthatósági jelentések alapjává. A 2002-ben bevezetett keretrendszert a DJSI-n jegyzett cégek 95%-a, az FTSE4Good Global 100-ba tartozó vállalatok 78%-a alkalmazza, míg a Global 100 Most Sustainable Corporations vállalatok közül 70%.

A kezdetben indikátor szerepet betöltő GRI idővel a szervezetek számára egy hasznos eszközzé vált, ami segíti őket a céljait meghatározásában és a folyamataik követésében. Ezt bizonyítja a GRI rendszert a legmagasabb standard szerint alkalmazó vállalatok magas száma, (az FTSE4Good vállalatok 52%-a az A vagy B szintű kritériumok szerint alkalmazza) valamint, hogy a jelentésekből kiderült, hogy nagyon sok vállalat tűzte ki célul a jövő évre a magasabb szint elérést.

A másik gyakran alkalmazott rendszer az AccountAbility 1000AS, ami egy másik eszköz az érintettekkel való kapcsolat fejlesztésére. Ezt az estek 26%-ban alkalmazzák a Global 100 Most Sustainable Corporations és a DJSI tagok.

Az ISO rendszert alkalmazók aránya szintén magasnak bizonyult, a Global 100 Most Sustainable Corporations csoportnak esetében 54% alkalmazza ezt az eszközt.

A rendszer vizsgálata

Vannak további fontos tényezők, aminek használata kevésbé elterjedt, mint a GRI, ennek ellenére az alkalmazása során elért eredmények dicséretre méltóak, ilyenek például az ENSZ és az OECD programjai. Az ENSZ Global Compact kezdeményezésében a mintában szereplő vállalatok több mint fele (DJSI 65%, FTSE4Good 57%, G100MSC 53%) szerepet vállal. Az OECD multinacionális vállalatokról szóló iránymutatásait a vállalatok negyede alkalmazza. Míg az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) munkára vonatkozó ajánlásaira szintén nagy számban utaltak a megkérdezett vállalatok.

Az utolsó kutatott kérdésünk alapján kiderült, hogy az FTSE4Good tagok 50% hozza nyilvánosságra az üvegházhatású gázkibocsátásának mennyiségét a CDP-vel (széndioxid kibocsátás csökkentéséért dolgozó, és a felelős klíma stratégiák kidolgozását ösztönző non-profit szervezet) együtt működve.

Más szektorok ajánlásai – mint a kitermelő ipar áttekinthetőségét, az egyenlő bánásmódot, a felelősségteljes befektetéseket elősegítő szervezeti ajánlások – érthető módon csak az érintett területen működő vállalatokat célozzák meg.

A fenntarthatósági jelentések olvasása közben számos új, esetenként kényes kérdés is felmerült, melyek további kutatást is megérdemelnek. Közülük a három legérdekesebb kérdés kör:

Hol vannak a bizonyítékok?

Sok esetben a vállalatok világos és szépen hangzó közlések során bizonygatják elkötelezettségüket a Global Compact elvei mellett vagy esetleg az OECD iránymutatásait jelölik meg, mint számukra inspiráló tényezőt.

A legtöbb esetben ezek az elvek be vannak építve a vállalat nemzetközi kapcsolataiba, beszállítói felé támasztott elvárásaiba, használják a GRI-t, hogy beszámolhassanak pontosan a teljesítményükről, de a legtöbb vállalat elmulasztja a részleteket, konkrét bizonyítékokat bemutatni és így összezavarja az olvasót, ami nem a legbölcsebb dolog.

Rengeteg közleményt hallhatunk, hogy „Elkötelezettek vagyunk a Global Compact elvek támogatása mellett”, de nem ismertetik, hogyan alkalmazzák ezeket az elveket és nem kommunikálnak semmilyen mérhető teljesítményt. Egyszerűen csak hivatkoznak az OECD ajánlásra, mikor kiadják a jelentésüket, bizonyítékok és részletek nélkül.

Egy szisztematikus, független vizsgálat hiányában ezek a kijelentések hosszútávon nagy kockázattal járhatnak, mert alááshatják mind az alkalmazott rendszer, mind pedig a jelentések hitelességét.

Túl sok a beszéd

A második észrevétel, hogy a vállalatok rendkívül sok időt töltenek azzal, hogy kitalálják, miként kommunikálják azt, amit majd tenni fognak a fenntarthatóságért. Cégek, amelyeknek magas a CO₂ kibocsátásuk, mint például az olajvállalatok és légitársaságok fejlesztik az energiafelhasználásuk hatékonyságát, de összességében a kibocsátásuk növekszik. A gyártók és kereskedők úgy növelik a termelésüket, hogy fejlesztik az alapanyag felhasználásuk hatékonyságát. Néhány vállalat hajlandóságot mutat, hogy felülvizsgálja eddigi üzleti stratégiáját és új terveket mutat be, kizárólag megújuló energiát használ vagy szolgáltatásait fenntarthatósági megfontolások alapján szervezi meg.

Magasabb szintű kormányzati ösztönzés és irányelvek nélkül csak idő kérdése, hogy mikor válik a fenntarthatósági jelentés a fenntarthatatlanság bizonyítékává, ahelyett, hogy az lenne, aminek lennie kellene, a változás, a fejlődés jelzője.

Mintavételi hiba

A harmadik probléma, hogy a mintában résztvevő vállalatok szándékosan egy olyan listáról kerültek kiválasztásra, melyek a vállalati felelősség vállalás területén a legmagasabb fejlettséget mutatják.

A vizsgálat során arra a következtetésre jutottunk, hogy a világ legtöbb vállalata nem teheti meg, hogy ne alkalmazza valamelyik elismert felelősségi keretrendszert, és ha tesz lépéseket a fenntarthatóság érdekében, akkor ezt kommunikálnia is kell. Ezt a törekvést támogatandó indult el egy kampány, ami fórumok segítségével igyekszik a jelentések magyarázatában támogatni az érintetteket.

Be kell látni, hogy az átlátható működést, valamint a közérdekeket a kormányoknak és az üzleti élet vezetőinek jobban figyelembe kell venni. A fenntarthatóság egyik kihívása, hogy hatékonyan szembeszálljon az akadályokkal, ami sokszor nagy feladat, de végső soron nincs semmilyen ésszerű alternatíva, ami kiválthatná, így a vállalatoknak azon kell dolgozniuk, hogy működjön.

- 2011. augusztus -