A mérőszámok hiánya, a finanszírozás és a következetlen szabályozás azonban még mindig gátolja a fenntartható fejlődést.
Ma már a vállalatok 70%-ának van stratégiája a fenntartható fejlődésre. Ez azt mutatja, hogy egyre szélesebb körben elismerik és elfogadják, hogy a fenntarthatósági programok hozzáadott értéket biztosítanak a magánszektor számára - derül ki a KPMG globális fenntarthatósági felméréséből. „A fejlődés üteme ugyan kissé lassú, de a növekvő verseny, a költséghatékonyság, valamint az érintettek növekvő elvárása és szélesedő eszközrendszere biztosíthatja a fenntarthatóság és az átláthatóság stratégiai szintre emelkedését és minél szélesebb körű elterjedését," - tette hozzá Szabó István, a KPMG vezető tanácsadója.
A válaszadó cégeknek valamivel több mint 60%-a állította, hogy már rendelkezik működő fenntarthatósági stratégiával, míg azon vállalatok 70%-a, amelyek még nem rendelkeznek stratégiával, 1-5 éven belül tervezik ennek elkészítését. A cégek mindössze egytizede nyilatkozott úgy, hogy még nem tűzött ki határidőt a stratégia megalkotására. A megkérdezett vezetők közel 50%-a úgy gondolja, hogy a fenntarthatósági programok hozzájárulnak a nyereségességhez a költségcsökkentés, vagy a jövedelmezőség növekedése által.
A „Corporate Sustainability: a progress report" című felmérés szerint a fenntarthatóság lassú fejlődésének három fő oka van:
- a közösen felállított metrikák, mérési eszközök és információs rendszerek hiánya a fenntarthatósági programok hatásának mérésére és elemzésére
- a finanszírozás hiánya, amely a fenntarthatóságot egy szintre helyezné a működéssel kapcsolatos hagyományos befektetésekkel, és ezzel jobb rövid távú megtérülést eredményezne
- hiányzik egy világos és szigorú nemzetközi szabályozási keretrendszer, amelynek alapján a vállalatok nyugodtan tervezhetnének
A nagyobb társaságoknak nagyobb valószínűséggel van már testreszabott stratégiájuk, mint a kisebb, magánkézben lévő cégeknek. Tízből közel 8 nagyvállalat a megkérdezettek közül már rendelkezik stratégiával, míg a kisvállalatok között csak majdnem minden második.
A létező stratégiáról és annak fejlődéséről minden harmadik cég számol be nyilvános jelentésben. Magyarországon is hasonlóan alakulnak az arányok - ez derült ki a KPMG budapesti irodájának tavaly végzett felmérése² szerint.
„A feladat komplexitásához képest a jelentés készítő vállalatok egyre nagyobb hányada törekszik a fenntarthatóság mind mélyebb szintű integrációjára a működésében, de a vállalati stratégiából még nem minden esetben vezethető le közvetlenül a vállalat felelősségvállalása, fenntarthatósági törekvése. További kihívás, hogy a vállalatok hogyan tudják hitelt érdemlően bemutatni fenntarthatósági törekvéseiket és elért eredményeiket. A jelentést készítő 33 vezető magyarországi vállalat mindösszesen 24%-a alkalmazott külső független felet a jelentés hitelesítésére, tanúsítására. Látva a globális trendeket, ez az arány hazánkban is várhatóan javulni fog" - fűzte hozzá a KPMG tanácsadója.
A közös nemzetközi kutatás konklúziójaként a KPMG hét lépést javasol a vállalati fenntarthatóság bevezetésére, és előnyeinek kiaknázására:
1. Szcenárió tervezés a lehetséges üzleti kockázatok és lehetőségek azonosítására
2. Ambiciózus célok kitűzése és példamutatás
3. Környezeti bemenetek és a produktivitás mérésének bevezetése a vállalat teljes működésben
4. A munkatársi elköteleződés kiaknázása a vállalaton belül és a teljes ellátási láncban
5. Belső fenntarthatósági tapasztalatok felhasználása a termék- és szolgáltatásfejlesztésben
6. Fenntarthatósági intézkedések további előnyeinek, hatásainak feltárása
7. Benchmark és jelentéstétel az előrehaladásról
- 2011. május -
Forrás: KPMG