Az üzleti világ kész tenni a klímaváltozás ellen

Az üzleti világ lehet a klímaváltozás elleni küzdelem egyik fő mozgatója, miután a koppenhágai megállapodás kezdi éreztetni hatását a világ gazdaságaira, állítja a KPMG új tanulmánya. „A koppenhágai megállapodást alábecsülik, mivel nem sikerült egy jogilag kötelező erejű megállapodást kötni. Azonban egy olyan megállapodás jött létre a klímaváltozást legnagyobb mértékben meghatározó fejlődő és fejlett országok között, amely megalapoz további globális együttműködéseket, törekvéseket a klímaváltozás terén. A megállapodás számos lehetőséget nyit meg az üzleti világ számára” – mondja Várnai Éva, a KPMG üzleti tanácsadási részlegének partnere.

A KPMG nemzetközi tanulmánya a, „The Copenhagen Accord” összefoglaló a folyamatban lévő intézkedésekről, és részletes betekintést nyújt az üzleti világ számára azokról az azonnali hatásokról, melyek befolyásolhatják a nemzetközi piacok működését és kereskedelmét.

A tanulmány négy részből áll, mindegyik különböző álláspontokat mutat be a megállapodás alapján, a technikai elemzéstől egészen a fő érintettek nézőpontjának bemutatásáig.

A kiadvány vizsgálja a koppenhágai megállapodás szövegét, melyet az ENSZ Klímaváltozási Konvenciója fogalmazott meg. A megállapodás szövege nem hosszú – mindössze 12 vállalást tartalmaz, néhány

oldalban –, ennek ellenére fontos koncepciókat tartalmaz a generációk közötti méltányosságról, emberi jogokról és a klímaváltozás tudományáról.      

A tanulmány azt is górcső alá veszi, hogy milyen hatásai lehetnek a megállapodásnak a gazdasági folyamatokra, és elemzi, hogyan érintheti az új fejlesztéseket és irányokat, formálva a nemzetközi eljárásokat, beruházásokat és kereskedelmi mintákat. Bemutatja négy eltérő gazdasági hátterű nemzet szemszögéből a klímaváltozásra adott válaszokat: egy gyártó gazdaság (Egyesült Államok), egy nyersanyag-feldolgozásra épülő (Brazília), egy szolgáltató (Nagy-Britannia), és egy afrikai gazdaság válaszait (Dél-Afrika).

Néhány példa ezekből:

• 2010 elején az Egyesült Államok pénzügyi felügyelete (SEC) kiadott egy útmutatást a tőzsdén jegyzett cégek számára a fenntarthatósági közzétételi kötelezettségről.
• Az egyik legjelentősebb új fejlemény az amerikai fogyasztói piac érintettjeinek összefogása, a Fenntarthatósági Konzorcium, amelynek tagjai gyártóvállalatok, nonprofit szervezetek, vezető egyetemek kutatói, kormányzati szervek. Célja, hogy közösen meghatározzanak az ellátási lánc mentén a fogyasztói termékek fenntarthatóságára vonatkozó mérőszámokat.
• A brit kormány hosszú távú energetikai előrejelzése szerint 2030-ra a szolgáltató szektor karbon-kibocsátása 11 százalékkal nőhet. Az ambiciózus brit klímatörekvések (2050-ig 80%-os csökkentés) megvalósítása érdekében a brit kormányzat új energiahatékonysági rendszert (Carbon Reduction Commitment) vezetett be a szolgáltató szektor szerepvállalásának további fejlesztésére.
• A brazil tőzsde (BM&F Bovespa) 2010-ben karbon-indexet hozott létre az ötven vezető tőzsdén jegyzett cégre vonatkozóan, amely segíti a vállalatok fenntarthatósági szempontú értékelést és a döntéshozatalt a kormányzat és a nyugdíjalapok számára. Ezáltal üzleti szemponttá vált Brazíliában a szén-hatékonyság.         

Magyarország számára a tanulmányban bemutatottak közül az amerikai és a brit gazdasági folyamatok lehetnek a legrelevánsabbak, hiszen az amerikai és brit központú vállalatok ellátási láncuk mentén hatást gyakorolhatnak a hazai gazdaságra is. A brazil és amerikai tőzsdei példák pedig jó példát adhatnak a hazai tőzsdei folyamatok továbbfejlesztéséhez is.

Várnai Éva hozzátette: „A koppenhágai egyezség által is támogatott PPP-konstrukciók lehetővé teszik, hogy a zöldfejlesztésekbe beruházó magánbefektetők megosszák a pénzügyi kockázatok terheit az állami szervezetekkel. Jelentős hatással lehet az is, hogy az egyezség irányelvei várhatóan megkönnyítik a zöldberuházások finanszírozására szánt tőke mozgását.”

A KPMG partnere úgy véli, az üzleti világ számára a közeljövőben a kibocsátást csökkentő mechanizmusok elterjedése, valamint befektetői magatartás megváltozása az alacsony kibocsátással járó lehetőségek irányába lehet a legnagyobb hatású változás. 

„A koppenhágai egyezség nyomán mintegy 100 milliárd dollárnyi forrás jelenhet meg olyan befektetésre, amelyek a fejlődő gazdaságok kibocsátásának mérséklését segíthetik elő. A társaságok számára kötelező házi feladat, hogy megértsék a koppenhágai egyezség üzenetét, felkészüljenek a lehetséges következményekre, és azokra megfelelő cselekvési programokat dolgozzanak ki. Azok a cégek, amelyek ezt elmulasztják, versenyhátrányba kerülhetnek” - figyelmeztetett a KPMG partnere.

- 2010. május -