Elindult a magyar közösségi bank

A közösségi hitelezés ötletét évek óta próbálják itthon is megvalósítani, a hatályos jogi szabályozás azonban ezt mindeddig nem tette lehetővé. A HBW Express Bankból átalakult MagNet Magyar Közösségi Bank a hagyományos banki és a közösségi modell között félúton határozta meg magát.

A közösségi hitelezés lényege, hogy az ügyletben részt vevők döntik el, milyen összeget, mekkora kamattal, kinek adnának kölcsön, illetve, mekkora összeget, mekkora kamattal akarnak kölcsönkérni. A világ első pénzkölcsönző közösségi oldala a néhány éve indult brit Zopa volt, amelyet aztán újabbak követtek - írja az Index.

Népszerű ugyanakkor a közösségi kölcsön Európában is, a modell ugyanis olyan személyes elemeket visz a kölcsönügyletekbe, amik a hagyományos banki modellekből hiányoznak. A közösségi kölcsönnel nemcsak az adós, de a hitelező is jól jár, a megállapodással elért hitelkamat ugyanis a banki betéteknél gyakran magasabb, alacsonyabb viszont, mint amit a bankok a hitelért kérnek. 

Lenne tehát kereslet a közösségi kölcsönre hazánkban is, a tavaly rajtolt Noba azonban egyelőre parkolópályán van, a magyar jogszabályok szerint ugyanis rendszeres kamatot csak pénzügyi szolgáltató számíthat fel, így aztán minden egyes hitelt adó személynek PSZÁF engedélyt kellene kiváltania.

Lényegében ezt oldja fel a tíz éve működő HBW Express Bank közösségi bankká alakulása MagNet néven, amely szakítva a hagyományos banki működési modellel, közvetítő intézményként ékelődik a rendszerbe. A hagyományos banki működési modellel ellentétben a közösségi banki termékek esetében a betétes látja, sőt beleszólhat, hogy pénzéből hová és mennyit fektet be a bank, és ebből mekkora a nyeresége. 

A bank első körben két termékkel lép a piacra. A Szféra betét estében a betét tulajdonosa kiválaszthatja, hogy melyik - a fenntartható fejlődéshez tartozó - célt támogatja, és betétjéből a bank kizárólag oda helyez ki hitelt. Ezáltal az ügyfél tudatosan segítheti a számára fontos közösségi cél megvalósulását. A Mentor betét esetében pedig az ügyfél eldöntheti, hogy a bank mely magyarországi vállalkozások projektjeihez nyújtson hitelt. A nyilvánosságra hozott nyereség tíz százalékáról is az ügyfelek dönthetik el, hogy mely civil szervezetek kapják. Ez azt jelenti, hogy az egyenkénti hozzájárulás arányában az ügyfelek kiválaszthatják, hogy kinek adja a bank az - idén várhatóan közel 44 millió forintos - nyereségrészét. Az ügyfél ezek után nyomon követheti, hogy az egyes szervezetek számlájára mikor és mennyi pénz érkezik a szavazás révén. 

A közösségi hitelezés koncepciója tehát, ha megkötésekkel is, de megvalósulni látszik itthon: a hitelező ezentúl eldöntheti, hogy kinek - és az adott sávon belül milyen hitelkamat mellett - adja oda a pénzét. A kockázatot mindemellett a bank vállalja, jóllehet a hitelt kérők körét is ő határozza meg. 

Mint Salamon János a MagNet vezérigazgatója elmondta, azt, hogy minden hitelt nyújtóra jusson egy hitelt kérő, technikailag nem tudják megoldani, a jelentkező civil szervezetek és cégek közül a bank szakemberei válogatnak. 

A bank meglehetősen épít tehát az ügyfelek fejlett pénzügyi kultúrájára, és arra a lakossági befektetői tudatosságára, amelynek megléte egyébként némileg kétséges Magyarországon. Salamon János szerint az azonban jól látszik, hogy egyre nagyobb az igény etikus és átlátható pénzintézetekre.

- 2010. április -