A HBLF közzétette 2010-es vállalatirányítási kutatását

Javuló kockázat-tudatosság és kommunikáció a cégeknél, de még mindig sok a teendő, hogy mind több cég működjön felelősen és jó vállalati polgárként. A HBLF Átláthatósági és Üzleti Etika munkacsoportja közzétette 2010-es vállalatirányítási (Corporate Governance) kutatását, mely az első magyarországi felmérés mely nem csak a tőzsdei cégekre fókuszált.

Mi volt a kutatás célja? A Hungarian Business Leaders Forum (Magyar Üzleti Vezetők Fóruma, HBLF) Üzleti Etika és Átláthatósági munkacsoportja 2009. november és 2010. január között 22 vállalat bevonásával végezte el iránymutató kutatását. A kutatás célja az átlátható Vállalatirányítás (Corporate Governance) szélesebb körű pozícionálása, fogalomrendszerének tisztázása, vállalati “benchmarkok”, viszonyítási pontok kialakítása; valamint a legjobb gyakorlatok közkinccsé tétele volt. A kutatás továbbá rámutat, hogy a vállalatirányítási gyakorlatok javításán keresztül megelőzhetőek a visszaélések, a korrupció.

„Az etikus üzleti magatartás nem csak a nagy cégek kiváltsága, hanem minden gazdasági szereplő kötelezettsége kell legyen. Ennek érdekében fontos volt, hogy átfogó képet kapjunk és olyan jó gyakorlatokat tárjunk fel, amelyeket nagy és kis vállalatok egyformán alkalmazhatnak.” - mondta Richard Skene, a HBLF igazgatója és az Átláthatósági és Üzleti Etika munkacsoport vezetője.

Mik a kutatás főbb tanulságai? A kutatás rámutat, hogy a vállalatirányítás a cégek napirendjén jelen van, jól elfogadott, de kevésbé kezdeményező módon. A kutatásunkból többek közt kiderül, hogy a vállalatirányítási rendszer túlszabályozása a tendencia, ahelyett, hogy a párbeszédre és a törvényi betartatásra koncentrálna a szabályozás. Ugyanakkor a magyarországi szabályozás alapvetően harmonizált a nemzetközi és EU-s irányelvekkel, de nálunk alkalmazási anomáliák estén pótlólagos (utó) szabályozás tekinthető tipikus reakciónak, nem az alkalmazási szigor növelése. Ez utóbbit egyöntetűen problémásnak ítélik meg a felmérésben résztvevők, ami ahhoz vezet, hogy a kevésbé szabálykövető cégek „megússzák” és a szabálykövetők, a felelős és jó vállalati polgárként tevékenykedő cégek bizonyos iparágakban akár versenyhátrányba is kerülhetnek a piacokon. A kutatás egyéb tanulsága, hogy a részvényesi jogok nincsenek közzétéve, és nem gyakorolják őket. A külföldi tulajdonú vállalatok igyekeznek globális döntési struktúrákat beágyazni a magyar szabályozási keretbe. Az igazgatósági tagok kiválasztása nem átlátható. Nincs megfelelő szabályozás az érintettek/részvényesek érdekérvényesítésére. A vállalatirányítás sok helyen reakció a válságra – erősödő és integráltabb kockázatkezelésbe kezdenek a cégek. Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok személyes felelőssége/elszámoltathatósága nincs egyensúlyban a betöltött pozíció súlyával.

Milyen fejlesztendő területek vannak? A megkérdezett vállalatok válaszai alapján a következő területek fejlesztése kulcsfontosságú: Részvényesi kapcsolatok - Részvényesi érdekek érvényesülése a külső szabályok belső interpretálásakor; Érintetti kapcsolatok - Érintettek véleményeinek, felszólalásainak csatornái; Igazgatósági (és FeB) működés – Objektív belső kontroll, személyi felelősségek; Működési és szabályozási környezet – Konzisztens szabályok és alkalmazói következetesség.

Hogyan folyt a kutatás? A projekt során először a módszertan került kifejlesztésre (definíciók, kérdőívek, interjúvázlatok, értékelési szempontok) – ezt terveink szerint évről-évre újra felhasználhatóvá tesszük, a megfelelő aktualizálás mellett. A HBLF tagvállalatait, valamint további TOP 50 céget hívtunk meg a kutatásba, és ez a kör az ő javaslataikkal bővült. Egy 38 kérdéses önértékelési kérdőívet töltöttek ki a résztvevők, amelyek hitelesítése, valamint a legjobb gyakorlatok feltérképezése kihelyezett személyes, vagy telefonos interjúk és dokumentumelemzésekkel történt. Az így nyert információkat vetette össze a projekt team egymással, valamint a vezető nemzetközi és hazai ajánlásokkal (Pl: OECD, BÉT). A cégek egyedi visszajelzést kaptak erősségeikről és fejlesztendő területeikről, ez utóbbiakat nagyon konkrét ajánlásokkal. A projekt tagjai munkájukat rendes napi teendőiken felül végezték el, 3 hónapos periódus alatt.

Mi a HBLF missziója? 1992 februárjában alakult a Hungarian Business Leaders Forum, Károly walesi herceg kezdeményezésére. A HBLF kettős céllal jött létre. Egyrészt minél szélesebb körben kívánja elfogadtatni, hogy a vállalatok felelősséggel tartoznak a társadalomért: szerepük van az etikus üzleti magatartás terjesztésében, környezetünk megóvásában, a fenntartható fejlődés biztosításában. Másrészt a HBLF az aktív tagok munkájára építve programokat dolgoz ki és hajt végre. A fórum munkáját ma már közel száz elkötelezett tag támogatja.